Bevezető

Justin

A legnagyobb utálattal az arcomon léptem ki a házunk ajtaján, mivel tudtam, hogy várnak rám odakint. Na, nem az autóban ülő Ryanre és Kennyre gondolok, hanem az undok, fényképezőgépüket nem kímélő fotósokra. Mi a fene olyan érdekes azon, hogy reggel kilenc órakor elhagyom a házat?
Megpróbáltam figyelmen kívül hagyni őket és a legsietősebben bevágódtam a kocsi hátsóülésére.
- Jó reggelt!
- Helló, kölyök. Mi a helyzet?- fordult hátra Kenny, Ryan pedig furcsán méregetett a jobb oldalamról.
- Semmi - vontam vállat. - Menjünk arra a hülye ruhapróbára, vagy bármi is az, amit terveztek velem.
- Eddig szeretted a ruhapróbákat.- emlékeztetett Ry.
- Ma reggel semmit nem szeretek.
- Valakinek hiányzik a barátnője?- húzogatta a szemöldökét Kenny, amit én a visszapillantóból láttam.
- Sel és én nem vagyunk már együtt.- mondtam el a közelmúltban sokszor elismételt mondatot.
- De a múlthéten is nála aludtál.
- Komolyan a magánéletem lesz a téma, amíg odaérünk?- csattantam fel.
- Igen, mert egyáltalán nem tetszik egyikünknek sem, ahogy mostanában a lányokkal a viselkedsz. Tudod te, hogy Pattie mennyire aggódik miattad?
- Pedig nincs miért. Nem játszok a lányokkal, csak élvezem a társaságukat.- mosolyodtam el.
- Ami annyit jelent, kihasználod őket.- mondta Ryan.
Nem feleltem, hiszen mit mondhatnék? Hogy nekem is megfordul ez a fejemben, mindahányszor megpillantok egy csinos lányt?! Hogy bűntudatom van, amikor csak szóba állok velük, mert tudom, hogy úgyis mindnél elérem a célom?! Egy fenét! Nem hagyom, hogy ellepjen a mardosó bűntudat, mivel azokat sem mardosta, akik velem játszottak. Selenával egy afféle se veled se nélküled viszonyban vagyunk, ami nekem egyelőre tökéletesen megfelel, mivel nem kérheti számon rajtam, hogy kivel voltam, hol és mit csináltam.
Kenny leparkolt és, ha lehet ezt mondanom most még inkább utáltam a ruhapróba gondolatát, mint, amikor elindultunk, de nem volt mit tenni. Követtem Ryant és felkészítettem magam lelkiekben az elkövetkezendő néhány órára. 

                                                                           ***

Fáradtan estem be a szobám ajtaján este hat óra körül. Túl voltam a ruha- és táncpróbán, aztán beültünk kajálni a srácokkal, de nem igazán voltam ott lelkiekben. Azon törtem a fejem, hogy mivel foglalhatnám le magam este. Ha itthon lenne Sel talán felhívhatnám, de ő csak egy hét múlva jön vissza a városba és tudtam, hogy akkor nem fogom kihagyni az alkalmat. Bár jobban belegondolva nem is volt annyira kedvem hozzá. Az oké, hogy én elveszem, ami nekem kell, de mivel még mindig nem vagyok akkora tapló, rohadék így minden alkalommal kénytelen voltam meghallgatni és kedvesen viselkedni vele, pedig néha egyszerűen csak lekoptattam volna a dolgunk elintézése után. Határozottan nem akartam most az összebújós, óvatoskodó szexet, ami kettőnk között legtöbbször előfordult. 
Ösztönösen nyúltam a zsebembe a rezgő telefonomért, majd ahogy a kijelzőre pillantottam egyből elhúztam a számat. Még ez is.
- Mondjad, Scoo.
- Justin, szükségem lesz a segítségedre.- hadarta gyorsan.- Nem mondhatsz nemet, sőt szerintem nem is akarsz majd. Találtam egy lányt, gyönyörű hanggal, eszméletlenül jó. Ha a szárnyaink alá vesszük hihetetlenül sikeres lehet.
- A szárnyaink alá? Úgy érted te és én?- értetlenkedtem.
- Igen, mostantól egy csapatban dolgoztok, aláírtunk egy szerződést. Átküldök egy hanganyagot.- mondta majd, hallottam, ahogy a klaviatúrán pötyög.- Ninának hívják, és ma este szeretnélek bemutatni titeket egymásnak. Tudod lesz Seannak az a bulija, legyél ott.- mondta izgatottan, aztán választ sem várva letette.

Megmondom az igazat engem is izgatottá tett a gondolat, hogy Scooterrel lesz egy felfedezettünk, mert, akiről ő azt állítja, iszonyú tehetséges az biztos, hogy úgyis van. Amikor aztán meghallgattam, amit Scoo átküldött még kíváncsibb lettem, hogy ehhez a valóban gyönyörű és különleges hanghoz milyen arc párosulhat. Egy gyors zuhany és átöltözés után már kocsiba is pattantam, hogy az adott helyszínre menjek. 
Szinte azonnal megpillantottam Scootert és a mellette álló fiatal, feltűnően csinos lányt, akivel beszélgetett. Hosszú barna haját összefogta miközben beszélt és a válla bal oldalára dobta, felfedve így a nyaka jobb felét. Alaposan megnéztem a formás, hosszú lábait, amit csak egy kis sort fedett, majd a felsőtestén lévő apró topot és az általa rejtegetett testrészeit vettem szemügyre. Csinos? Ez a lány észvesztően gyönyörű. És éppen nekem való. A legcsábítóbb mosolyaim egyikét elővéve, magabiztosan indultam meg felé, nem is sejtve, hogy mekkora pofára esést tartogat nekem ez a bemutatkozás.